Élet s halál közt ingázik ő,

a Háncskötél,

az acélszívű gondolat,

az ádáz jótevő,

nézlek, ahogyan az

apát nézi a fiú

Kihantolt éveken

perel most is.

A kép megtekintéséhez kattints a tovább gombra -->

Lenge ruhában

Tündérlányok,

Vérző szívek

Táncolnak.

Gyarló vagyok.

Nem ájtatos,

bús zsoltárok szféráiba suhannék

Szalmaszárnyamon.

Mama már

nem sírok,

Ezt tudnod

kell,

Már értem,

Miért engedtél

el

...látom a reggelt

oszlik, sötétség démona.

Nem tudom a nevem, 

Ma megcsókolom gyilkosom
Szeretőmet karóra tűzetem
Rosszkedvemmel
Lábamhoz rendelem az
Álnokságot
Mindezt nevetve, mert
Megtehetem.