Ma megcsókolom gyilkosom
Szeretőmet karóra tűzetem
Rosszkedvemmel
Lábamhoz rendelem az
Álnokságot
Mindezt nevetve, mert
Megtehetem.
Semmilyen vitorla nem
Foghatja be vadságom
Rávicsorgok a szelíd alázatra
Hadd meneküljön fejvesztve
A kegyetlen gonoszságot
Teszem fő ágyasommá
Röhögő halotti tort
Rendezek a múlt
Letűnő kincseinek
Vérborral megöntözöm
A szent könyveket, mint termékeny
Kerteket az aszály
Lángokban perzselve
Forró bőrömről lepereg
A tegnap
A győzelem vinnyogva
Görnyed mázsás súlyai
Alatt
Ez sem érdekel
Kénköves kárhozatot
Hozok a világra
S az omló falak
Maguk alá temetnek
Ez sem érdekel
Mindent megtehetek
Hiszen most még
Ma van
S azt tehetek, amit
Nem akarok
Kacagva szembenézek
Az elmúló kábulattal.